A bizalom állapotából indultunk el. Az első fontos megközelítési lehetőség a saját személyes terem vizsgálata, a kinti és a benti világomban is.
– Ez most az Én helyem? Pont olyan amilyen én vagyok?
– Vagy Én lettem pont olyan amilyen ez a hely?
– Ha igen, akkor tényleg olyan lettem, vagy mindig újra és újra illesztenem kell magam?
– Az alkalmazkodásom mikor bizalom alapú, és mikor megfelelési vágy?
– Mikor, milyen mértékben tudom szeretni, elfogadni és kezelni azt, hogy most meg kell felelnem?
– Hogy érzem, szeretnék megfelelni? Ha igen ez mit jelent számomra?
– Nálam hol van a határ, meddig sodor az illedelem mint elem, és mitől kerülök a buzgalom lelkiállapotába? Meddig tudok kitartani buzgalom nélkül?
– A megfelelésem a teremet, vagy a helyemet korlátozza?
– Zsugorítja, hátráltatja, figyelmen kívül hagyja?
– Milyen a megfelelésem mértéke? Elfogadható, még viselhető, vagy már elnyom engem?
– Hogyan tudnék megmaradni a szeretetnél, úgy hogy közben ne veszítsem el magam?