Érzelem, a lelkem fényképésze. Megfigyelni vagy megélni. Figyelem és érzelem. Melyikükkel, hogyan lehetek jelen Én.
Micsoda pillanat! Ez a valóság! Ez igaz! Ez az enyém, az én életem! Ez most én vagyok. Az érzelemmel megélt pillanatok kiemelt helyre kerülnek, a lelkem fotóalbumába. A fotó lehet csodás, és lehet más is..
– Érz-et, érz-és, érz-elem
– Hogyan érvényesíti az érzelem a megélésimet?
– Miben lesznek az érzelmes emlékeim mások?
– Hogyan működik együtt bennem az érzelem más elemekkel? Sérelemmel, függelemmel, szerelemmel, küzdelemmel, veszedelemmel, értelemmel …
– Miként jelenik meg ez a kapcsolat a személyiségemben, a gondolkodásmódomban?
– Mikor és mennyire tudok eltávolodni az érzéseimtől?
– Mikor és mennyire tudom megélni az érzéseimet? Merem? Mertem?
– Megengedem-e magamnak, hogy beleengedjem magam …? Ha nem, miért nem?
– Fontosság, ragaszkodás, tét, hozzám tartozik.
– Mit jelent az, hogy bele vagyok azonosulva az érzéseimbe?